BULIZNI VOLTUNK

Lassan 2 éve járunk Zsoltival, de még egyszer sem voltunk együtt bulizni.
Elég sok dologban különbözünk, a szórakozásaink is elég mások. Bár van pár közös pont. Vannak közös barátaink, akikkel imádunk lenni, de az ő mottója jobbára ez: "Minek menjek el, ha itthon is maradhatok?" És ezzel az agyamra megy.
De én, ugye, Éva lánya, minden női fortélyt bevetve kimozdítottam a csigaházából ( igaz, majdnem 2 évembe került ). Az első kísérletem totális csőd volt. Padon grillcsirkével a Tesco előtt kezdődött (lásd-romantikus vacsi....) és este 11kor a taxiban hazafelé végződött.
De most, pár hónappal később gondoltam, újra megpróbálhatnánk. Így aztán tekintettel a Nőnapra sikerült rábeszélnem, hogy próbáljuk újra.
Eljött a péntek este. A tükör előtt állva meglehetősen kibírhatatlanul viselkedtem. A szokásos: csúnya vagyok, hülyén áll a hajam, nincs egy rendes ruhám sem amit felvehetnék... a szokásos női dili, amit ki nem állhat a férfinép. Amúgy is ideges voltam, meg ő is. Valójában az egész buli-mániám púp volt a hátán, semmi kedve nem volt elmenni. Természetesen nagyon összevesztünk.
Mire odaértünk a szórakozóhelyre, addigra kibékültünk: 2 üveg pezsgőnek, csomó nevetésnek és csóknak köszönhetően...
Hazai terep lévén bent még jobb lett a kedvem. Leültünk egy félreesőbb helyre, beszélgettünk, iszogattunk. Na jó volt egy kis konfliktus is... 2 férfi befenyítette szegényt miattam ( miattam, de nem az ÉN hibámból) mikor lementem a mosdóba. Ez elég rosszul érintette, és rögtön mondta, velem nem megy többet sehova. A múltkor ki akarták dobatni, most a lépcsőn akarták lelökni, volt, hogy meg akarták verni... sokszor hajszál híján kerültünk el balhékat. De ha valaki lánnyal megy valahová, erre számíthat.
Na mindegy, hajnali 2 körül lementünk táncolni. Nagyon sokan voltak és remek volt a zene. Láttam rajta, hogy az előzmények ellenére jól érzi magát. Rengeteget táncoltunk és zárásig maradtunk.
Összességében nagyon jól éreztük magunkat. Ő is, pedig eleinte úgy gondolt az egészre mintha egy műszakot kéne lehúznia a munkahelyén. Pedig ÉN MEGMONDTAM, hogy jó lesz...
Nagyon örülök, hogy volt egy ilyen esténk is. És mindent megteszek, hogy ebből rendszer legyen legalább havi 1 alkalommal. Vagy többel.
Minél többször, annál jobb!