Akácos út

Nagyon szép! :)

Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép regény:
Nyár este volt, pacsirta szólt a fán,
Ott kóborolt, csavargott egy cigány.

Megszólítám: De jó, hogy megtalállak itt!
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Amarra lenn, túl az akác soron,
Ma este még egy ház elé osonj!

Egy ablaknál állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány!
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
Csak csendesen,
Ne hallja senki más.

Az éjmadár átsuhan a városon,
Éjfélre jár, s én az utcát rovom,
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg, sivár csend honol mindenütt.

Azóta rég a más asszonya lett a lány,
De a dal még fülébe cseng talán,
Én Istenem! A múlt, hogy elszaladt,
És énnekem csak e kis dal maradt:

Te csak dalolj, kacagj nevess
Enyém a könny számomra úgysincs más öröm
Attól se tarts, hogy a kis dal szívemen üt sebet
Te csak dalolj, nevess ki engemet.