Csipkerózsika...hol volt, hol nem, jön egy idegen, (akiről persze rögtön tudjuk, hogy herceg, ki más lehetne...?) megfogja a kezét, rámosolyog, és annak ellenére, hogy először találkoznak életükben, rögtön egymásba szeretnek! Olyan édes, olyan szép, és annyira, de annyira egyértelmű...! Imádom. Varázslatos.
Még van olyan meseszereplő, akit hozzám is hasonlítanak azok, akik ismernek! Nem értem, miért......
Ahogy ezeket a meséket nézem, mintha belecsöppennék a világukba, és ez fantasztikus érzés. Félig-meddig minden pillanatban ebben élek. Sokszor megesik, hogy nem tudok egy adott témára reagálni, éppen emiatt az álomvilág miatt. A valóságra vetítem a gondolataimat és a képzeletemet, így pedig nem látom meg a lényeget. Ezt csakis az értheti, aki átélt ilyesmit.
Ez a videó tudja ezt leginkább érzékeltetni. Csak az a szörnyű, hogy mennyivel szürkébb és unalmasabb a valóság, mint a mese. Gyakran pedig a lánynak kell átvennie a "herceg" szerepét, mert előfordul, hogy az túl gyáva vagy ostoba hozzá. Van, hogy magát kell megmentenie. Hát milyen herceg az ilyen...??
Mégis jól végződik a klip is: a "valódi" herceg is megvívja a maga csatáit, összeszedi magát és feleségül kéri a lányt...utána pedig élik unalmas, szürke életüket. És gyakran még ez a jobbik eset...
Lehetetlen. Kell valami párhuzam a valóság és mese között. Van is, csak meg kell találni.
"a csodákban az a legmegdöbbentőbb, hogy előfordulnak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése